|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Nov 25, 2006 19:28:22 GMT 1
-Nos Mr. Faraway én Summers admirálist viszem magammal mint VIP tag. Remélem nincs ellene kifogása. Az időpont remek. Szerintem mi a beszélgetésünk után már el is indulunk. Apropó mekkora haderő a korlát mellyel még elmehetünk? Én személy szerint 3 Ha'tak-ra gondoltam ezenkívül Summers admirális zászlóshajója a Tiberius. Remélem ez önöknek is megfelel.-Kérdeztem érdeklődve.
|
|
|
Post by Stan 'Winner' Bush on Nov 25, 2006 19:41:14 GMT 1
- Természetesn megfelel, örömmel fogadjuk önöket! -felelte Faraway. Kérem nézzék át ezt a rövid programismertetőt - ezzel átad egy digitális mappát, amiben a következőek vannak írva tömören:
26-án: - Érkezés - Díszvacsora - Hangverseny
27-én: - reggeli szálláson - bemutató - díszebéd - tárgyalás - aláírás - sajtótájékoztató
|
|
|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Nov 25, 2006 19:47:11 GMT 1
-Köszönöm.-Gyorsan átpillantottam az adatokat, majd így szóltam:-A fogadásokon muszály részt venni? Tökéletes. Jack akkor menj haza és szedelőzködj össze. Ezúttal még használhatod a transportert, de többet nem. 2 óra múlva találkozunk a Tiberiuson renben?-kérdeztem Jacket.
|
|
|
Post by Jack Summers on Nov 25, 2006 20:27:01 GMT 1
Ezuttal?... hát jo. Pedig ennél kényelmesebbet....
Felszoltam a kommunikátoron a Tiberiusra, majd Lantonhoz fordultam. - Akkor 2 óra múlva. Lanton bólintott.. - Energiát!
Az iroda lassan eltűnt előttem és a lakásom ajtajának körvonalai jelentek meg, majd miutám materializálódtam, benyitottam.
Körbenéztem de, sehol senkit nem láttam az előtérben. Furcsa, mert azt vártam hogy Indyra vár, és kérdőre von. Beljebb mentem.
- Hahó! Itthon vagytok? - Persze! Gyere be a nappaliba!
Bementem és tényleg ott voltak. Indyra Lucy-val volt elfoglalva. - Hol lennénk te?... - Jol van, azt hittem elvitted a gyerekeket valahová, ha jol emlékszem sétarepülést beszéltünk meg. - Hű tényleg! Szaladj Lucy! Szólj a bátyádnak!
A kislány fülig érő szájjal rohant, már amennyire tudott. - Mike... mike...
Hirtelen zavarba jöttem és nem is tudtam mit feleljek erre, hogyan adagoljam be, mennem kell. - Figyelj szivem... van egy kis baj - Miféle baj? - nézett rám, ám megláthatta arcomon, hogy most valami rosszat fogok mondani, mert így folytatta: - Nem lesz semmiféle sétarepülés igaz? - Most ere mit mondjak.. sajnálom, attól tartok nem.
Eközben a bátty kezébe kapaszkodva megérkezett Lucy. Megálltak ketten a nappali bejáratában és néztek minket.
Rájuk nézve, tényleg tanácstalan lettem. Megígértem valamit és nem tartom be. Ennek még meglesz a böjtje.
- Szóval szivem? Elmondod a gyerekeknek? - nézett rám Indyra . és húú azok a szemek.... - - Mit akarsz elmondani apa? - kérdete Mike-
Úgy döntöttem nem kertelek, meg kell érteniük. - GYertek ide.. - Nem megyünk sehová mi? Tudtam. Mindíg ez van. Neked fontosabb a munkád mint a családod!
-vágta hozzám ezt nagyobb gyermekem, mike aki 15 éves - Majd kiment és bezárta magára a szobája ajtaját.
Ránéztem a feleségemre, és ő jelzett hogy menjek utána. Odamentem Mike szobájához, de zárva volt az ajtó.
- Engedj be kérlek. Belülről nem érkezett válasz. Elkezdtem beszélni, mert tudtam ugy is hallja. - Nézd, fiam.... tudom hogy megígértem, de az én munkám néha kiszámithatatlan. Van ugy hogy egyik percről a másikra behivnak, és ilyenkor mennem kell. Ez nem azért van mert nem szeretlek, vagy nem akarok veletek lenni. Hidd el ez nagyon fontos apádnak. Kérlek ne haragudj rám ezért.
Nem tudtam helyesen cselekedtem e, de nem akartam bemenni hozzá. Én is ilyen gyerek voltam. Ezért tudtam, hogy az a legjobb ha egyedül hagyom kicsit.
Megfordulva láttam, hogy mögöttem áll a feleségem. - Majd előjön. -mondta mosollyal az arcán- - Én. ezt nem így terveztem... - Tudom.. tudom. De megértjük. Igy is sokkal többet vagy velünk, mint más kollégáid a családjukkal. Miattunk ne fájjona fejed. Szeretünk.
Jól esett, hogy ezt mondja. Nehéz elmenni úgy egy küldetésre, hogy harag van valamelyikünk szívében. Legtöbbször Mike fiam haragszik rám, de ezen nem tudok változtatni akárhogyan igyekszem. Sajnos. Szerencsére a kislányom Lucy és Indyra megértőek.
- Mikor indulsz? - kérdezte - - Nemsokára. 2 óra mulva találkozom Lantonnal a hajómon.- - Van egy kis időd még addig? - Épphogy. - Lucy alszik.... - nézett rám csillogo szemeivel.. - - Mike pedig egy darabig ugy se jön elő... - Akkor? - Akkor....- mondtam és átöleltem bombázó feleségemet-
Majd úgy ahogy voltunk megindultunk a hálószoba felé.
(Kis idő múlva...)
- Ne haragudj édes, de mennem kell... - maradj még... . Nem lehet... fél óra múlva fogadnom kell Lantont. - Jol van... menj csak.. - mondta, majd megfordult az ágyban és magára felhúzta a takarot meztelen gyönyörű testére.
Odahajoltam és megcsókoltam. Ő felnézett rám.
- Egyben gyere haza jo? - mondta aggodo szemekkel - - Sietek szivem!
Gyorsan kimentem, lezuhanyoztam. Felöltöztem. Épp indultam volna, mikor az előtérben összefutottam Mike-al. Nem szólt hozzám, csak rámnézett, majd bement a szobájába. Én megálltam az ajtó előtt, de mikor be akartam nyitni, nem tudtam. Ismét bezárta. - Mike... Fiam. igérem ha hazajöttem elmegyünk valahová.
Elindultam.. Nyílt az ajtó és én kiléptem rajta. Hátranéztem.. majd szóltam A tiberisura. - Szedjenek fel!
Pillanatok múlva már a Tiberiuson igyekeztem a híd felé. Odafent aztán átvettem a parancsnokságot és felügyeltem a felkészülést az útra.
|
|
|
Post by Stan 'Winner' Bush on Nov 25, 2006 20:36:01 GMT 1
Nos Uraim, vár a legfőbb főnököm, a feleségem Jó utazást kívánok és eredményes tárgyalást! Minden jót!Ezzel elment a diplomata és visszautazott a konzulátusára.
|
|
|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Nov 25, 2006 20:44:00 GMT 1
Én már össze készítettem csomagomat és mivel a felségem és fiam épp nem voltak otthon ezért nem is volt kitől elköszönnöm. -Tiberius itt Kyle Lanton űrmarsall beszél, felsugároznának az önök hajójára? -Űrmarsall természetesen.-Majd elhaló hangon még annyit hallottam -Energiát.-Majd eltűntem irodámból. A Tiberius hídján jelentem meg. -Summers admirális rendben halad a felkészülés? A 3 Ha'tak-al már az űrben találkozunk és ott fognak csatlakozni hozzánk.-Mondtam majd ezt kérdeztem: -A feleséged hogy fogadta, hogy megint eljössz? Tényleg mivan Mike-al már nagy lehet? Nem táplál olyan ambíciókat mint az apja?-Kérdeztem mosolyogva.
|
|
|
Post by Jack Summers on Nov 25, 2006 20:52:06 GMT 1
-Természetesen minden a legnagyobb rendben halad. Bár otthon voltak kisebb gondok. De tudod hogy van ez. Mike pedig tényleg nagy. Régen járhattál már náluk. Benézhetnél egyszer. Amugy arra gondoltál hogy katona akar- e lenni? Nos igen. Eltökélten... - válaszoltam.
|
|
|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Nov 25, 2006 21:03:23 GMT 1
-Akkor jó remélem családba marad.-Mondtam nyugodtan. -Uram készen állunk az indulásra. Kiadjam az indulási parancsot?-Kérdezte az első tiszt. -Igen indulási protokollt megkezdeni.-Mondtam az elsőtisztnek. A hajók pillanatok alatt pályára álltak és a csillagok elmosódtak. -Indulási protokoll elvégezve, becsült érkezési idő 2 nap. -Köszönöm hadnagy. Jack nem vonulunk el egy kicsit kártyázni, csak a régi idők emlékére. Azzal elindultunk.
|
|
|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Dec 27, 2006 14:11:28 GMT 1
Megérkeztünk Atlantiszra. Lesugároztattam magam az irodámba majd elindultam Jack lakására. Bár nagyon nem akaródzott, de muszály volt. Nem akartam hogy mástól tudják meg Jack halálát. Kiléptem az irodámból majd elindultam Jack házába.
|
|
|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Dec 27, 2006 17:14:31 GMT 1
....
|
|
|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Dec 27, 2006 17:15:22 GMT 1
6 HÓNAPPAL KÉSŐBB Éppen visszafordultam irodámba mivel ott hagytam egy az AC számára sors döntő dolgot. A szivarjaimat. Úgy gondoltam átmegyek Indráékhoz utána és kicsit beszélgetünk és játszom a gyerekekkel. Igaz 6 hónap telt el Jack halála óta, de igazából senki nem tudta feldolgozni. Vissza értem irodámba, de valamilyen furcsa érzés fogott el mintha lenne még valaki rajtam kívül az irodámban. Az asztalnál lévő bőrfotel sem úgy állt ahogy hagytam.
|
|
|
Post by Jack Summers on Dec 28, 2006 11:29:22 GMT 1
A nagy háttámlás bőrfotel az ablak felé nézett.
Kyle közelebb lépett az asztalon lévő szivarosdoboz felé.
Ekkor valaki megszólalt az irodában.
- Szervusz Kyle!
Ijedten nézett körül és rájött, a hang csakis a szék támlája mögül jöhetett.
- KI van ott? Forduljon meg mert széjjelszedem az arcát! Hogy mer engedély nélkül belépni az irodámba?
Erre a szék, lassan megfordult, és feltűnt benne gy ismerős arc, talpig fehér egyenruhában.
- Szervusz Kyle!
Először azt sem tudta mihez fogjon, vagy mit mndjon. Nem jöttek szavaka szájára.. annyira meglepődött. Talán picit meg is ilyedt.
- MI a baj? Megijesztettelek? - Hát nem úgy van hogy meghaltál öregem? - De... vagyis... én is azt hittem. - Akkor meg Hogy a.... - Majd elmesélem. Gyere velem. Jah.. és fogd meg a szivarjaidat.
Klye furcsának itélte barátját, de azt tette amit mond. Ezt követve hirtlen, egy szemvillanás alatt eltűnt az iroda és egészen máshol találta magát.
Teljes sötétség vette körül, majd pár másodperc múlva barátja alakja jelent meg mellette. Csak álltak ott a sötétben néma csendben. A hallgatást Jack törte meg.
- Mutatok valamit. Felkészültél?
Nem is tudta mit válaszoljon, fogalma sem volt arról, hogy hol van.
- Igen.
Ekkor kigyúltak a fények. Szépen sorban, felülről kezdve.. távoldova tőlük. Most, hogy már látott, lenézett a lába alá. Alaposan meg is ijedt hirtelen, mert a lábuk alatt nem volt semmi! Csak a végtelennek látszó tér, ahol voltak. Kellemetlen érzés fogta el, ám látva barátját, hogy könnyedén sétál a semmin, lassan megnyugodott. Ránézett. Barátja meg sem várva a kérdését ekképp felelt:
- Erőtér... de gyere.. nem ezt akarta mutatni.. Kövess...
|
|
|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Dec 28, 2006 11:49:29 GMT 1
Folyosókat és fényeket láttam. Szinteket és energia áramlásokat melyek szabadon mozogtak. El sem tudtam képzelni, hogy mi tarthatja össze ezt az egészet. Nagyon nagy volt az egész. Saccolásom szerint több ezer Ha'tak elfért volna benne. Követtem Jackat, egy korong fele lépdeltünk. Mikor közelebb értünk inkább mondtam volna transzporter dobogónak mint korongnak. Továbbra is követtem "halott" barátomat.
|
|
|
Post by Jack Summers on Dec 28, 2006 12:05:21 GMT 1
Ahogy ott sétáltak egyre közeledve a "korong felé" egyszer csak a fények halvány vörösre váltottak. És az addig távol haladó energianyalábok, melyek úgy néztek ki, mint valamiféle cérnaszálak, elkezdtek közeledni Kyle felé.
- Jack.... Te. figyelj... ezek mik? - Ne aggódj, talált rajtad valami érdekeset. -mondta Jack végtelen nyugalommal hangjában -
Az energianyalábocskák lassan körbevették Kylet és gyűrűket alkotva elkezdtek körülötte forogni, cikázni, össze vissza.
- Haver... miért van melegem? Mit művelnek ezek? - Kezdte magát egyre kényelmetlenebbül érezni Kyle-
Mikor ezt kimondta, abban a pillanatban a fények ismét türkizkékre váltottak és ismét ugyanugy pulzáltak mint ezelőtt. Az eregianyalábocskák is eloszlottak Kyle testétől és szépen lassan visszatértek eredeti helyükre. Értetlenkedve nézte az egészet, de főleg azt, hogy cimborája mindezt halálos nyugalommal nézte végig, holott ő azt sem tudta hová kapjon.
- Mégis mi volt ez?. vonta kérdőre barátját-
Jack lehunyta a szemét pár pillanatra, majd elmosolyodott. - Érdekesnek találta a szivarjaidat.
Kyle megnézte a kezében levő dobozkát. Kinyitotta és a szokásosnál, egyel kevesebb szivar volt benne. Felhuzta egyik szemöldökét, így nézve Jack-re.
- Mégis ki?
Jack nem válaszolt, csak még szélesebb mosoly kúszott arcára. Majd ennyit mondott:
- GYere... - ezzel mindketten felálltak a "korongra" mely hihetetlen gyorsasággal megndult felfelé, ám ő ebből nem érzett semmit. Csak az elsuhanó dolgokat látta. A másik pillanatban már ismét álltak. Jack előrement. Ahogy haladt előre a sötétségben, úgy gyúltak ki talpa alatt és szerte szét a fények. Klye lassan, bátortalanul követte. majd látva az elé terülő dolgokat megkérdezte: - Hol vagyunk?
Barátja mellé ért eközben, aki egyszerűen belenyúlt maga elé a semmibe és azonnal megjelent egy rakás átlátszó, holografikus monitor és pult. Megnyomott egy két gombot, majd hátrafordult.
-Nézd meg magad.- És fejével lefelé intett.-
Kyle szóhoz sem jutott. Alattuk nem más. Mint Atlantisz terült el...
-Nyugodtan nézz körbe. -Ez itt egy vezérlőterem. Ha majd tudsz, gyerre utánnam. - azzal fogta magát és lassan elindult egy másik "koronghoz"...
|
|
|
Post by Kyle "Killer" Lanton on Dec 28, 2006 12:23:57 GMT 1
Ámulatba ejtett a látvány. Szinte meg sem tudtam mozdulni, de valami még is arra ösztökélt, hogy társamat kövessem. Miközben mentem és az alattunk lévő várost figyeltem, megálltam egy pillanatra. Az irodámat láttam, az ablakain át beláttam. Nem volt szívderítő látvány. A titkárnőm az egyik tisztel kefélt az asztalon. -Ki fogom rúgni.-Motyogtam magamban. Tovább mentem és követtem társam. -Nos Jack elárulnád, hogy mi ez és hol vagyok? Legfőképp, hogyan kerültél ide?
|
|