|
Post by Stan 'Winner' Bush on Jan 28, 2007 17:56:19 GMT 1
Bekapcsolja a rádiót és feljebb csavarja a hangerőt, aztán a füledbe súgja: -Kira, a mai csúcstechnológia segítségével, szinte bárki lehallgatható. Az üzenetet a továbbiakban játékprogramnak hívjuk egymás között, biztos ami biztos. -aztán elhajol a füledtől, viszább veszi a rádió hangerejét és úgy mondja: -Itt jó lesz? Akkor megállok. Meglehetősen kellemes volt az üzleti tárgyalás önnel -aztán rádkacsint huncutan. Megáll az autóval- mintha misem történt volna - mondja, aztán kiszáll és kinyitja neked az ajtót. -Van valami amit még tehetek önért?
|
|
|
Post by Kira Limberg on Jan 28, 2007 20:27:01 GMT 1
-Igen. Megköszöném ha segitene nekem eligazodni bizonyos számitógépes programan. Már másodszor fagy le és irtó dühös vagyok. *Én is rákacsintok és egy kicsit közelebb megyek hozzá miután kiszálltam.* -De persze szivesen bemutato a vezetöknek is mind új alkalmazotat.
|
|
|
Post by Stan 'Winner' Bush on Jan 28, 2007 20:36:11 GMT 1
-Rendben, amiben csak lehet állok rendelkezésére asszonyom -vigyorog a férfi. -Mikor zavarhatom hívásommal?- érdeklődik a férfi.
Közel álltatok meg a rezidenciához, a következő sarkon van.
|
|
|
Post by Kira Limberg on Feb 1, 2007 18:43:34 GMT 1
-Bármikor! *Mosolygok.* -Innentöl majd szerintem gyalog megyek. De ha akarja velem jöhet mert be akarom majd mutatni a fönõkeimnek. *Elindulok gyalog majd visszapillantok.* -Biztos hogy nem jön?
|
|
|
Post by Stan 'Winner' Bush on Feb 1, 2007 22:24:01 GMT 1
az autót lezárja, egy pittyegést hallasz csak. -Menjünk Kira - megy utánad/veled Ludvig Odaértek a rezidenciára, az őrök beengednek titeket.
|
|
|
Post by Kira Limberg on Feb 2, 2007 19:26:40 GMT 1
*Az örök beengednek és közben majdnem a földig hajolnak. Mosolyogva mondom nekik hogy nem kell.* -Erre tanitoták öket. Ezt kell szeretni. *Az ajtóhoz érünk és bemegyünk. Bent már több tiszt is áll. Egy hosszú sorfaléban állnak és engem néznek. Ahogy elhaladok elöttük mindegyik meghajol. A lécsöhöz érek. Felmegyek a lépcsö tetejére majd onnan nézek le rájuk. Veszek egy nagy levegöt és komoran belekezdek.* -Mind tudják vezetöim és beosztottaim támadás érte a Marsot. Ez minket nem csak mint diplomáciai társ hanem mint rész is érint. Ez a támadás minket is fenyeget. A nem csak öket hanem minket is megtámadhatnak! De nem hagyjuk! Minket nem fognak legyözni és ezt én magam garantálom. Ha más nincs szövetséges társaik leszünk de nem vesszünk az EFP-vel. Ö pedig az egyik új segitöm egy bizonyos cégtöl. Mivel úgy látom hogy nincs más lehetöség fegyvereket rendeleünk és klonókat. Vann valakinek kérdése? *És közben körbe nézek a teremben.*
|
|
|
Post by Stan 'Winner' Bush on Feb 6, 2007 23:45:51 GMT 1
A tisztek összesúgnak, morajlás hallatszik, majd elcsendesednek és a legidősebb, egy 55 éves admirális megszólal: - Tisztelettel asszonyom, az Egyesült Földi Protekturátus, és hogy mi szövetségbe lépjünk, egyszerűen nevetséges és elfogadhatatlan! -mondja egyre erősödő hangon. A többiek körülötte helyeslően bólogatnak és újra zgolódás hallatszik.
Ludvig ott áll melletted és megfogja a kezed. Ezt nem láthatja senki, de mégis önbizalommal tölt el ebben a szorult helyzetben.
Az admirális így folytatja: - Egységeink erősek, nincs szükségünk szövetségesekre, se idegen fejlesztésű fegyverekre! -mondja erőteljes hangon. Szinte izzik a levegő. Érzed, ahogy Ludvig erősebben szorítja meg a kezed, akartlanul is rá veted a tekintetedet, látod az arcán, hogy dühös. A következő pillanatban, már hallhatod is ezt, ugyanis közbevág az admirális monológjába: - Fafejű, begyepesedett agyú tulkok! A büszkeségükön és a történelmi eseményeken képtelenek túltenni magukat, hogy megbírkózzanak egy újabb és félelmetesebb ellenséggel! Ez a nő mellettem azon fáradozik, hogy a népe életben maradjon és jól éljen, ha nem lépünk most, akkor elbukunk. Nem csak a maguk birodalma, hanem az egész tejútrendszer! Hírtelenjében szóhoz sem jutnak a tisztek, annyira leesett az álluk ezen a szemtelenségen.
Forr a levegő és ha nem cselekszel időben, kicsúszhat a kezeid közül az irányítás és beláthatatéa következményei lehetnek ennek!
|
|
|
Post by Kira Limberg on Feb 8, 2007 20:05:57 GMT 1
-Elég! *Kiálltom el magam. A tisztre nézek. A szemem izzik.* -Mi az hogy nem lehetünk szövetségesek? Miért ne lehetnénk? És mellesleg ki a vezetö? Én vagy ti? Én! Ezért ne legyetek szemtelenek! Ez az úr melletem nagyon megbecsült személy a szememben. És ne higgyék az hohy csakmert nõ vagyok nem érte semmi. Mert ez nem igaz! És ahogy most körbenézek csak két dologt látok: félelemet vagy azt hogy én nem értek semmit és hogy majd TI elrendezitek ezt. De nem! Én nélkülem nem mentek semmire. És hogy fejletek vagyunk? Azok voltunk 15 évvel ezelött. De nem most. Ez a savanyu igazság. Új fegyverekés emberek kellenek! Újitáso és sok új techonlógia! Tudom ezt ijesztö neketek de aki nem bizik abban hogy én ezt megoldom menjen ki a teremböl! Most! *És az ajtóra mutatok.*
|
|
|
Post by Stan 'Winner' Bush on Feb 9, 2007 12:31:02 GMT 1
Dühösen szólal meg az admirális: - Ezzel nincs még vége! -monda és sarkon fordul, jónéhány magas rangú tiszt követi. Kevesen maradnak bent. Ludvig a füledhez hajol és oda súgja: -Kira, feszült a helyzet, félek ,hogy puccsra készülnek, azonnal cselekedni kell! A szállítmány érkezéséig még van egy hét körülbelül. Gyűjtsd magad mellé a megbízható embereidet, akik itt vannak őket is és fogasd el az előbb elmenteket, aztán statuálj példát rajtuk. Muszály keményen fellépni, mert nem tisztelnek téged! A polgárháború a küszöbön áll és pont a legrosszabb időpontban. -aztán megsimogatja a hátadat, jól esik neked.
|
|
|
Post by Kira Limberg on Feb 10, 2007 20:08:59 GMT 1
-Igaz! *Bólintok.* -Akik it maradtak azok hûk hazájukhoz és felém is. Öket tisztelem! A többieket nem. És ezt válalni is fogom! *A hangom visszhangzik. Bár kicsit félek ezt kifelé nem mutatom ki. Hangom szabad és parancsoló egyszere.* -Ti lehetek azok akik parancsaimat végrefogjátok hajtani és ha bármi baj lesz TI lesztek azok akik velem jöttök. Aki úgy érzi hogy ezt nem válalja álljon fel és menjen ki! *Nem mozdul senki. Elmosolyodok egy pillanatra de komolyságot eröszakolok magamra.* -Titeket feljebb foglak emelni attól fügetlenül hogy milyen katonák vagytok. Erösek és hûek. És ez a lényeg! AKIK KIMENTEK ÁRULÓK! És ezt jól véssétek az eszetekbe. Kérem akik itt vannak irasák fel a nevüket. Kellenek majd. Köszönöm! *És figyelem ahogy elindulnak.*
|
|
|
Post by Stan 'Winner' Bush on Feb 11, 2007 13:35:40 GMT 1
Feliratják a nevüket egytől egyig, nincs kivétel. Mindegyik telefonjához nyúl és értesíti egységeit. -Kira, az árulók altisztjei is okozhatnak gondot, jó lenne őket is begyűjteni, aztán kiderítenénk, hogy megbízatóak-e vagy sem. -mondja Ludvig
Robbanás hangja hallatszik be, az ablakhoz siettek és a rezidenciára behajtani akaró teherautót láttok, amit lángokban áll, az őrség lőtte ki.
-Fenébe, ez egy poroshordó, azonnal biztonságos helyre kell menjél kedves, valami bunkerba vagy űrhajóra -folytatja a lovagod. Aztán telefonjához nyúl és az űrhajóját hívja. Röviden beszél a legénységgel, aztán leteszi és megjegyzi neked: - értesítettem a céget a kialakult helyzetről...
Egy katona jön hozzád, tiszteleg és a következőket jelenti: -Asszonyom, az árulók egy része elmenekült. Sajnos Blair admirálisnak (aki feleselt veled) és néhány csatlósának sikerült elmenekülnie.
Ludvig hozzád lép: Kira, ugye jól gondolom, hogy nincsenek akták vezetve a neves színészekről és a közvéleményt formáló hírességekről? -igenlően bólintasz- Fenébe- fakad ki Ludvig.
A katona aki előbb jelnetett a fülében lévő fejhallgatóhoz nyúl, amin üzenetet kap, aztán jelenti, hogy a lázadók megszállták a közszolgálati televíziót és nincs adás. Bekapcsolják a TV-t, sehol sincs TV adás, majd hírtelenjében mindegyiken egy stúdió képe jön be, ahol egy asztal van, Blair admirális ül ott. A következőket olvassa be: -Polgártársaim, Kira Limberg elárult minket, lepaktált az EFP-vel és eladta a népét neki. A hadsereg nevében ezt elutasítom és minden erővel azon leszek, hogy leváltsam ezt a diktátort és a vezetésemmel ideiglenes kormányt alakítsak. Ne higgyenek a Limberg propagandának!... hasonló mocskolódásokat mond még, de nem bírod tovább hallgatni. Mindenki dühös körülötted az elhangozttak hallatán.
Ludvig megállapítja a következőket: - Jesszusom, ha ezek ilyen gyorsan dolgoznak, akkor itt egy óriási összeesküvésről lehet csak szó!
|
|
|
Post by Kira Limberg on Feb 11, 2007 15:27:59 GMT 1
-Azt elhiszem! *Dühös leszek. A hajam és mindenem fekete lesz majd kitünök mint Sötétség. A szeme is teljesen fekete.* -Figyelem! Akik itt vannak velem jönnek. Sajnos itt már csak az eszközölt menekülés vezet valahova! Menjünk! *Elfutok egy ajtóhoz mai csak az én kezemre nyilík. Bent sok férfi és nõ van. Az egyik férfi odarohan hozzám és megállit. Akik melletem vannak a fegyverükhöz kapnak de intek hogy ne. A férfi hangja zaklatott.* -Miss. Limberg hallotunk mindent! Ugye jól van? -Igen! *Válaszolom rideg hangon.* -Hol van Rose? Hozzák ide Roset! *Egy gyönyötû kislány rohan oda hozzám.* -Anya! *Kiálltja. Felkapom és megyek tovább közben parancsokat osztogatok.* -Készitsék elö a hasomásomat és készitsék ki az irodába! Úgy csináljon mintha ellentervet készitene jó? Rendben! Megyünk! Ludvig te velem jössz és te is John! *A férfira mutatok aki a kislánnnyal volt.* -A többiek egy másik hajóval mennek! A hajót csak a legmegbizhatóbb emberem vezetheti ! *Rose Ludvighoz fordul.* -Te ki vagy?
|
|
|
Post by Stan 'Winner' Bush on Feb 11, 2007 16:30:05 GMT 1
Ludvig legugol a kislányhoz, hogy egy magasságban legyen vele: - Szerbusz nagylány, én anyukádnak segítek, hogy minden a lehető legjobban alakuljon -mondja neki megnyugtató hangon, mosolyog rá egyet, megsimítja a kislány arcát, aztán feláll. Ekkor tűzharc hangjai szűrődnek be. A monitorokon látni, amint a rezidencia őrsége FK egyenruhában lévő katonákra lő, azok meg vissza. Feltűnik rögvest neked, hogy a katonák jobb és bal karjára 1-1 vörös szalag van kötve megkülönböztetés céljából. AZ őrök tartják magukat. A ház felett azonban egy csapatszállító jármű lebeg, kötélen kommandósok ereszkednek le. Megostromolták a palotát. - Nincs vesztegetni való időnk! -jelenti ki Ludvig és elővesz egy pisztolyt zakója alól. A titkos hely ajtaját becsukják. Onnan egy alagúton keresztül tudtok elmenekülni. Ez az alagút a csatornarendsezr alatt húzódik mélyen. Golfautó szélességű, ám nagyon hosszú kisbusz van ott lent, felültök rá és elindul az út másik vége felé. A palotát evakuáljátok. Mikor jó messze vagytok a kiindulási ponttól egy robbanást hallasz. Berobbantották az alagutat, hogy ne tudjanak titeket követni. Olyan 10 perc utazás után megérkeztek a végállomásra. Néhány kilóméternyire vagytok a rezidenciától. Egy hétköznapi társasházban vagytok mindannyian. Ott már ügynökök várnak titeket, akik civil ruhákat adnak számotokra meg tucatnyi szobát, hogy átöltözhessetek. Továbbá a biztonság kedvéért új személyigazoló csippeket. Az ügynökök vezetője megszólal: - Miss Limberg, ennyi embert feltűnés nélkül este tudunk elszállítani, de félő, hogy addigra már késő és nem lesz mivel elhagyni a bolygót. Ha most mennének nagy az esély a lebukásra. Mindkét lehetőség kockázatos, döntsön ön melyiket választja! A katonai tisztjeinek megadom a módot, hogy biztonságban értekezhessenek csapataikkal és utasításokat adhassanak nekik. Tudok még valamivel a segítségére lenni asszonyom?-teszi fel a kérdést az ügynök. Ludvig felszólal: - Az én hajómmal sokmindenkit ki tudunk vinni, az egyik leggyorsabb hajó a galaxisban, nah meg a NoFfSz hajója, ami független, csak nem fognak rá lőni... A tisztek pedig ha nem tévedek úgyis visszamennének embereikhez, hogy személyesen irányítsák őket, az ügynökök ebben biztos tudnak segíteni, a kérdés tényleg már csak az, hogy mi mikor menjünk.A munkásház nevű topikba folytassuk, írjad oda pls, hogy ez a topik az előzménye!
|
|
|
Post by wowposter on Sept 8, 2008 22:06:07 GMT 1
|
|